Figyelmeztetés



Hogy találtál rá az oldalra?
A kezdetektől ismerem a termékeket
Interneten böngészve
Újságban láttam hirdetésben
Barátoktól, ismerősőktől hallottam róla
Pólót, pulcsit vásároltam koncerten
Pólót, pulcsit vásároltam üzletben
Szavazás állása

 

1849. április 2. Dicsőséges Tavaszi Hadjárat kezdete

Az Európában fellángoló forradalmi hullám Magyarországot is eléri. A Batthyány Lajos vezetésével megalakuló független, felelős magyar kormány az április törvények elfogadása után egy olyan útra lép, amelyben elkerülhetetlenné válik egy újabb fegyveres konfliktus a Habsburg Birodalommal. A magyar hadtörténet nagykönyvében aranybetűkkel csillog az 1848-49-es honvédő háború története. Az osztrák agresszió ellen teljes önerőből, szinte a semmiből hozunk létre egy ütőképes magyar hadsereget, amelyet csak két nagyhatalom együttes túlereje kényszeríthetett fegyverletételre. Szabadságharcunk és nemzetünk büszkesége lett ez a honvédsereg, tehetséges tábornokai és elszánt katonái révén. Az akkori Európa egyik legerősebb hadseregét, az osztrák császári haderőt, több mára már legendássá vált csatában legyőzi és az 1849. április 2-án induló Dicsőséges Tavaszi Hadjáratban az ország jelentős részéről kiűzi. Ez a magyar honvédsereg nemcsak az osztrákkal kellett, hogy felvegye a harcot, de a rezsim által az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazva, a felszított nemzetiségek (szerbek és románok) ellen is hatékonyan működött. A magyar hadvezetés a tavaszi hadjárat sikereit nagyban köszönheti rugalmasságának,összehangolt csapatmozgásainak a már megszokott túlerő elleni harcokban. A főhadszíntéren honvédeink visszaszorítják az ellenséget,felmentik az ostromlott komáromi erődöt és május 21-én beveszik Budavárát. Az Erdélyi hadsereg is fényes győzelmeket arat és megtisztítja a keleti országrészt. Előzetes egyeztetések után az ifjú Ferenc József császár kénytelen megalázkodni és segítséget kérni az orosz cártól, amivel megpecsételődik a szabadságharc sorsa. A magyar nemzeti emlékezetben mindörökké élni fog honvédseregeink elszántsága és tüzes hazaszeretete.

1941. április 11. Délvidéki területek visszatérése 

A magyar társadalom örömmel veszi tudomásul a sikeres revíziós politika hozadékát a békés terület visszaszerzéseket. A Horthy rendszer annak ellenére, hogy az eddigi területi revíziókat Adolf Hitlernek és Európát átrendező politikájának köszönheti, a nyugat és Németország között lavírozva, az angolok kegyeit is lesi és  soha meg nem érkező segítségét várja. Habár újabb területeket szeretne a Délvidéken visszaszerezni, látszat semlegességét bizonyítandó örökbarátsági szerződést köt a Jugoszláv királysággal 1940 decemberében. 1941 tavaszán a magyar hintapolitika komoly dilemma elé kerül, ugyanis Hitler a Jugoszlávia elleni háborúhoz a Magyar Honvédség közreműködését is elvárja, természetesen területekért cserébe. A magyar politikai vezetés úgy dönt, hogy a német támadás megindítása és a Horvát függetlenség kikiáltása, vagyis a Jugoszláv állam megszűnése után hatol be a délvidéki területekre, így formailag nem lesz szerződésszegő. 1941. április 11-én a Magyar Királyi Honvédség átlépi a határt, immár a német Wehrmachttal közös hadműveletben. A csekély ellenállás felszámolása után visszacsatolja a Bácskát, a Drávaközt, a Muraközt és a Muravidéket. Ismételten német közreműködéssel tér vissza Magyarországhoz 11.500 km2 terület egymillió lakossal, melynek 39%-a magyar nemzetiségű. A négy területi revízióval a Kárpát-medencei magyarság döntő többsége egy államba kerül, 172.200 km2 kiterjedéssel, közel 15 milliós lélekszámmal és 77%-os magyar többséggel.

 

 

Ugrás a lap tetejére
Indulás: 2008.05.02Bodnarhonlap.hu