Figyelmeztetés



Hogy találtál rá az oldalra?
A kezdetektől ismerem a termékeket
Interneten böngészve
Újságban láttam hirdetésben
Barátoktól, ismerősőktől hallottam róla
Pólót, pulcsit vásároltam koncerten
Pólót, pulcsit vásároltam üzletben
Szavazás állása

 

1526. augusztus 29. Mohácsi vész

Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után a központosított erős magyar királyság hanyatlásnak indul. A bárók kiszipolyozzák az országot és a külső ellenség elleni összefogás helyett belviszályok vannak napirenden. Az Oszmán Birodalom szultánja I. Szulejmán miután megszilárdítja hatalmát, Európa felé fordul és megindul hadaival Magyarország ellen, célja Buda elfoglalása. 1521-ben a déli végvár rendszer összeomlik, így a török előtt szabad az út az ország belsejébe. Az ifjú magyar király II. Lajos kilátástalan helyzetbe van, az államkincstár üres, a nemesség pedig egymással viszálykodik, így nem tud ütőképes hadat kiállítani. A lassan és nehézkesen összeállt 25 ezer főt számláló magyar haderő a király vezetésével a mohácsi síkon várja be a Dráván átkelt ellenséget. 1526. augusztus 29-én Tomori Pál kalocsai érsek a magyar seregek fővezére kiadja a parancsot a támadásra, a minimum kétszeres túlerőben lévő törökök ellen. A csata kezdeti szakaszában lovasrohamunk ellenállhatatlan és még a szultán is veszélybe kerül. A törökök azonban villámgyorsan megfordítják az  ütközet menetét és két óra alatt széthullik a magyar haderő. A fővezér és maga a király II. Lajos is a mohácsi síkon leli halálát. A mohácsi vész a középkori magyar királyság vesztét is előrevetíti, hazánk három részre szakad. A törököktől és Habsburgoktól megtiport ország etnikai egysége is végzetesen felbomlik az elkövetkezendő kétszáz évben. A széthúzás és viszálykodás e középkori példája legyen intő jel számunkra.

1940. augusztus 30. Második bécsi döntés- Észak-Erdély és Székelyföld visszatérése

A Trianonban elvett területek legfájóbb pontja a nemzet számára az az Erdély és hozzácsatolt részek, melyet Románia kapott meg és magában nagyobb volt, mint a megmaradt csonka ország. A magyar vezetés csak a megfelelő alkalomra várva, Erdélyért akár fegyveres erővel is kész érvényt szerezni területi követeléseinek. Németország és Olaszország nyomására tárgyalásokat kezd a magyar és a román fel a vitatott kérdésben. Az egyeztetések hamar megszakadnak, ugyanis Románia olyan minimális területi engedményt ajánl fel Magyarország részére, amelyek elfogadhatatlanok. 1940 júliusától a Magyar Királyi Honvédség félmillió főt számláló mozgósított állománya támadásra készen várja a parancsot, hogy Erdélyt visszafoglalja a románoktól. A támadásra nem kerülhet sor, a nagyhatalmi politikai érdek ismét közbeszól. Hitler nem engedheti meg, hogy két szövetségese háborús konfliktusba kerüljön egymással, ezért a román fél kérésére ismét döntőbíráskodásra kerül sor. A második bécsi döntést a nemzetiszocialista Németország és a fasiszta Olaszország külügyminiszterei, 1940. augusztus 30-án ismertetik. A tengelyhatalmaknak köszönhetően Magyarországhoz visszatér Észak-Erdély és a Székelyföld 43.500 km2 területtel, több mint két és fél millió lakossal, melynek 52%-a magyar nemzetiségű. Horthy Miklós kormányzó a magyar hadsereggel virágszőnyegen, harc nélkül vonul végig az örömmámorban úszó magyarok között, a régi-új határig, a Keleti-Kárpátok gerincéig.

Ugrás a lap tetejére
Indulás: 2008.05.02Bodnarhonlap.hu