Figyelmeztetés



Hogy találtál rá az oldalra?
A kezdetektől ismerem a termékeket
Interneten böngészve
Újságban láttam hirdetésben
Barátoktól, ismerősőktől hallottam róla
Pólót, pulcsit vásároltam koncerten
Pólót, pulcsit vásároltam üzletben
Szavazás állása

 

1920. június 4. Trianoni békediktátum aláírása

A trianoni békediktátum következtében a Történelmi Magyarország kétharmadát és a magyarság egyharmadát csatolják idegen, többségében újonnan létrehozott államalakulatokhoz. Ahhoz, hogy megértsük a Trianonhoz vezető hosszú és figyelmeztető jelekkel teli utat, vissza kell tekintenünk a középkori Magyarország történelmére. A XV. század második felében Mátyás uralkodása idején még nagyhatalomként tekint Magyarországra Európa és ami a lényeg, több mint 80%-os többségben él a magyarság a Kárpát-medencében. A kb. 3,5 millió magyar lélekszámban megegyezik az angolokkal és a franciákkal. Ezt követően a százötven  éves török uralom, majd a Habsburgok ellen folytatott függetlenségi és szabadságharcok, katasztrofálisan megtizedelik a magyar lakosságot. Az idegen népek beszivárgása, a megszállók általi betelepítések és ezen népek szaporulata következtében az 1787-es népszámlálás csupán 38%-nyi magyart talál a történelmi határok közt. A Habsburg elnyomók a harcban végsőkig kitartó magyart az ősi származástudat meghamisításával, városaink, kultúránk elnémetesítésével és az egyre nagyobb létszámú nemzetiségek ellenünk uszításával próbálják megtörni. A Trianon előtti utolsó 1910-es népszámlálási adatok mégis azt mutatják, hogy létszámunk- Horvátországot nem számítva- eléri az 55%-os többséget. Ezt a tendenciát töri meg az I. világháború és a háborút lezáró békediktátum. A feldarabolt Kárpát-medencében 1918 óta újra tart a magyarság létszámának, a többi néphez viszonyított csökkenése. Az eredmény lesújtó: a középkori összehasonlításhoz képest az angolok és a franciák több mint ötven millióan élnek hazájukban, mi magyarok nyolc országban szétszabdalva csak alig 12 millióan. Az 1849-ben eltiport szabadságharc és véglegesen az 1867-es kiegyezés után összekötődik sorsunk egy pusztulásra ítélt birodalommal. Az Osztrák-Magyar monarchia éppen olyan soknemzetiségű állam, mint amilyen a történelmi Magyarország lesz a mohácsi vész után. A nemzetek ébredésének korában, a kétszáz éve Habsburgoktól megtiport és a korlátolt nemesség rövidlátásától gyötört hazánk széthullása, még egy világháború nélkül is garantált,  nemhogy egy olyan szituációban, ahol a háború utáni győztesek potenciális szövetségeseket látnak, nagyrészt a mi kárunkra megjutalmazott népekben. A románok és a csehek a nagy háború előtti évtizedekben már kitartó, céltudatos propagandát folytatnak Nyugat-Európában a monarchia és főleg Magyarország ellen. A rövidlátással és a liberalizmussal egyre jobban megfertőzött magyar politika nem veszi figyelembe a nyílt elszakadási törekvéseket, sőt a sorsfordító 1918-19-es esztendőkben mindent alulmúlva  egy hazaáruló liberálbolsevik társaság végezteti be a történelmi Magyarország szomorú sorsát. A liberális urak polgári demokratikus forradalmat levezényelve, tort ülnek a számukra borzasztó Magyar Királyság felett. Leszerelik a hadsereget és a még fegyverben lévő minimális haderőnek is megtiltják az ellenállást. Végezetül, hogy művük „tökéletes” legyen  átadják a hatalmat a bolsevikoknak. A szervezett széleskörű nemzeti ellenállásra képtelen, liberális demokratáktól és fajidegen bolsevikoktól megalázott Magyarország, szedett-vetett megszállókkal a területén várja a végítéletét, ami be is következik 1920. június 4-én. Előre eldöntve mindent, hazánk képviselőit kész tények elé állítják, a népek önrendelkezéséért oly fáradhatatlanul dolgozó demokratikus nyugat képviselői és az új államok mohó, diadalittas diplomatái. Színmagyar területeket csatolnak közvetlen a határ mellett az új országokhoz úgy, hogy saját nagyvonalúan hangoztatott elveiket semmibe véve, szintén soknemzetiségű államokat tákolnak össze. A Trianonhoz vezető út és a sokkoló végkifejlet figyelmeztet saját felelősségünkre is: Okuljunk a múlt hibáiból, mert egy sokkal veszélyesebb etnikai bomba ketyeg a megmaradt hazában és egész Európában, robbanásra várva. A huszonkét éve egymást váltogató, köpönyegforgató, szolga szellemű demokraták elődeik útján járva mellébeszélnek, megmagyaráznak és egy újabb nemzeti tragédia felé terelik, megroppant, lezüllesztett nemzetünket. Hagyjuk?

 

 

 

Ugrás a lap tetejére
Indulás: 2008.05.02Bodnarhonlap.hu