Figyelmeztetés



Hogy találtál rá az oldalra?
A kezdetektől ismerem a termékeket
Interneten böngészve
Újságban láttam hirdetésben
Barátoktól, ismerősőktől hallottam róla
Pólót, pulcsit vásároltam koncerten
Pólót, pulcsit vásároltam üzletben
Szavazás állása

 

1566.szeptember 8. Zrínyi Miklós és harcosainak hősi halála-Szigetvár ostroma

I. Szulejmán szultán hetvenkét évesen utolsó hadjáratára indul Magyarország ellen. Százezres seregének egy részét Gyula elfoglalására rendeli, maga pedig a Dél-Dunántúl erősségét Szigetvárt célozza meg. A várat Zrínyi Miklós hadvezér védelmezi kétezerötszáz mindenre elszánt emberével és hatvan ágyúval. Az egy hónapon át tartó ostromban a túlerő fokozatosan jut előre, a védők végül a belső várba szorulnak vissza mintegy hatszázan. A császári hadak Győr előterében Bécs védelmére sorakoznak fel, tétlenül várják be a végkifejletet. Az ellenség aknászai szeptember 5-én felrobbantják a Fellegvár egyik bástyáját, miután megállíthatatlan tűzvész pusztít a szorongatott erődben. Az agg szultán az ostrom alatt meghal Szigetvár falai alatt, amit eltitkolnak katonái elől, rettegve annak demoralizáló hatásától, így nem élheti meg a vár bevételét. A török sereg iszonyú véráldozatot hozva a győzelem küszöbén áll. 1566. szeptember 8-án a várat védő harcosok vezérükkel, Zrínyivel  az élen a hősi halált választják. A rommá lőtt lángoló falak közül kitörnek és életük utolsó csatájában sok-sok szolgát küldenek maguk elé a túlvilágra. Végvári vitézekhez méltó módon, félelmet nem ismerve vágják az ellenség sorait, amíg az utolsó szálig elesnek a kegyetlen kézitusában. A hősi életszemlélet e hallhatatlan harcosai előtt, akik Zrínyi Miklós vezetésével a szigetvári ostrom csillagai lettek, csodálattal és alázattal kell, hogy viseltessen minden egészségesen gondolkodó magyar hazafi.

1921.szeptember 8. Második ágfalvi ütközet-Nyugat-magyarországi felkelés

Az I. világháború elvesztése után a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia összeomlik. Magyarországgal szemben nem csak a románok, csehek és a szerbek lépnek fel területi követeléssel, hanem volt szövetségesük  a Birodalom romjain újjáéledő Ausztria is. Mi sem természetesebb, minthogy a győztes antanthatalmak jó demokratákhoz illően teljesítik a kérést. A saint-germaini és a trianoni békediktátumban a sógoroknak adják hazánk nyugati területének észak-déli irányú sávját Sopron városával együtt. Elszánt magyar hazafiak frontharcos katonatisztek vezetésével, soraikban földművesekkel, egyetemistákkal, polgárokkal, az 1921. szeptember 8-án zajló második ágfalvi ütközet eredményeként győzelemre viszik a Nyugat-magyarországi felkelést. Kiszorítják az átadandó területről a többszörös túlerőben lévő osztrák csendőrséget. Prónay Pál vezetésével október 4-én kikiáltják az ellenőrzésük alatt álló terület függetlenségét Lajtabánság néven. A határozott harcias fellépés meghozza eredményét: A velencei konferencián a magyar küldöttek kieszközlik Sopron és környékére a népszavazást. 1921. december 14-16 között kilenc település 65%-a Magyarország mellett dönt, Sopron pedig megkapja a leghűségesebb város (Civitas Fidelissima) címet. Ne feledjük a hősöket, akik ezért megharcoltak: a Rongyos Gárda tagjait, más önkénteseket és vezetőiket: Francia Kiss Mihályt, Maderspach Viktort, Kaszala Károlyt, Ostenburg Moravek Gyulát, Héjjas Ivánt és a lajtai bánt Prónay Pált.

Ugrás a lap tetejére
Indulás: 2008.05.02Bodnarhonlap.hu